"Ennek valamiért így kellett lennie" -- az ikerkönyv
Fandl Ferenc: Kétféle színházi alkotó van szerintem. Az egyik mindenáron, minden létező módon megpróbálja megkeresni, hogy amit csinál, az miért igaz. A szerző, az anyag, a történet hol igazolja azt, aminek ott valójában történnie kell. Én ezzel szemben azt mondom: fogadjuk el, ami oda van írva, és teremtsük meg annak az igazságát. A színházban nem keresni kell az igazságot, hanem teremteni. Mélyen kell hinni abban, hogy amit csinálok, az igaz. Valamit rám bíznak, megnézem, elolvasom, első blikkre kitalálom. Vagy mond nekem valamit. Megkeresem az eszközeit, amik azt a történést igazzá teszik. Simon Zoltán: Az elején végtelen ambícióval, tanulni vágyással rendeltem alá mindent a fejlődésemnek. Lépésről lépésre gondolkoztam. Szeretnék minél nagyobb feladatokat kapni. Azokat szeretném minél jobban megoldani. Aztán, amikor megérkeztek a nagy szerepek – a Liliom, Ádám Az ember tragédiájában –, azt gondoltam, annyira jó lenne még jobb színésznek lenni. Még magabiztosabbnak. Még többe...
